Az emberekbe genetikailag kódolva van a társkeresés, a kapcsolatépítés készsége,hogy egyedül nem megy? Biztosan. És az is biztos, hogy ahogyan a többi élőlényben, úgy az emberekben is mindenképpen megtalálható a túlélőösztön.

Sokszor hallunk bizarr esetekről, amikor az eltűnt, vagy elhagyott gyermek, valamilyen úton-módon állatok mellé kerül. Ezek az állatok nem bántják a védtelen gyermeket,sőt segítik őket a maguk módján a túlélésben.

Egy ukrán tanyán élő kislánnyal is hasonló történt.Oxana Malaja háromévesen került először közelebbi kapcsolatba a kutyákkal, amikor is alkoholista szülei kint hagyták az udvaron. A kislány a ketrecbe mászott a kutyák mellé,akik befogadták. Innentől kezdve 5 éven át ebben a ketrecben élt, és a kutyák példáit követte. Ugyanúgy ugatott, evett, és járt-négykézláb-,ahogyan azt a társaitól látta. Azt nem tudni, hogy a túlélés, vagy a szeretetéhség miatt menekült-e a kutyák közé a kislány. De az tény, hogy öt évet töltött ott velük, mikor rátaláltak. Bár a történet elég bizarr, mégis Oxana az életét köszönheti nekik.

Egyszer láttam egy filmet, amiben egy "kedves" férj a csónakból belelökte a krokodiloktól hemzsegő vízbe a gazdag feleségét. A nő mégis túlélte a történteket, bár egy teljesen új "arcot" kapott, és persze évekkel később megbosszúlta a férje tettét. A jelenet, ahogy a nőt elkapja és a vízbe rántja a krokodil, a mai napig előttem van. Valami hasonlót élhet át az,aki ellátogat Ausztráliába, a darwini Crocosaurus Cove-ba. Egy 4 centiméter vastag ketrecbe eresztik le azon bátor személyeket, akik szeretnének az 5,5 méteres krokodillal közelebbről megismerkedni. Egy ismerkedés 15 percig tart, a merülés ára 120 dollár.